Az utolsó nap - azaz 5 óra 26-ig

Hát idáig is eljutottunk. :) Holnap a nagy nap, azaz február 26-a. Elviekben még van körülbelül 5 órája a doktornő által számítottakhoz, de kétlem hogy holnapig akármi is történne. Őszintén szólva már iszonyat be vagyok sózva, izgulok nagyon, és kíváncsi is vagyok, de ha nem akar még jönni akkor nem siettetem. Biztos nagyon jól érzi magát odabenn. :) 

A legutóbbi kórházi látogatásom alkalmával ugyebár azt mondták, hogy ha a kiírt dátumig nem történik semmi, akkor fáradjak vissza az adott napon. Reggel ott kezdek, úgyhogy utána osztom is meg veletek az infókat és történéseket. :) Addig is még akármi lehet, bár az anyai megérzésem azt súgja, hogy még nyugodt éjszakám lesz. :) 

Helga

(foto pinterest)

#4

Már csak négy nap 26-ig és a Pici csak nem akar megérkezni. Annyira jól érezheti odabenn magát, hogy tojik az egész világra és úgy lehet vele, hogy minek kapkodjon, még ráér. És egyébként is mindenki csak várjon türelmesen. Hát én már nem tudok. :)

Annyira szeretném már látni, hogy le sem tudom nektek írni szavakkal. Bár tényleg nem sok előjelét adja az Úrfi, hogy jönne kifelé. :) Persze így a 40. héten azért már nem vagyok annyira fitt, mint az elején, meg már úgy érzem kilapítja a belső szerveimet, de még bírom és kitartok. :) A hétvége volt még a bizodalmunk, hátha ez a hideg front meghozza az utazó kedvét, de hát a fájós térdemen kívül semmire nem hat az időjárás. Mindenesetre szerintem jövő hét végére foglalta le a vonatjegyét, aztán persze meglátjuk, hogy mi lesz szerdáig és hogy utána mit mond a doktornő.

Helga

Facebook oldal

A facebookon is tudtok már követni, ahová folyamatosan teszem fel a legfrissebb postokat és amellett még sok minden mást is. :)

https://www.facebook.com/rockmammyrockbaby

Puszi Nektek! 

A vezetéknév kérdése

Csatolok nektek egy kis olvasnivalót, hogy hogyan vezetéknevezik Ausztriában a babákat és milyen dokumentumok szükségesek hozzá. Természetesen nem elegendő csak Ausztriában anyakönyveztetni, Magyarországon is mindenképp be kell jelenteni a baba érkezését, erről már egy korábbi post-ban írtam is, ott tudjátok még egyszer elolvasni.

Szép péntek estét Nektek! :)

Ui.: én még itthon, de ki tudja meddig. ;) ♥

#7 nap és az őrjítő várakozás

Visszaszámolva a napokat a hivatalos dátumig, ami természetesen csak egy saccolt időpont: 7 nap. 

Az utolsó napok, mintha csigalassúsággal telnének el. Csak vár az ember, vár és közben gondolkodik. Természetesen a sok gondolkodás csak még jobban izgatottabbá tesz. Folyamatosan kavarognak a gondolatok, hogy milyen lesz a szülés, honnan fogom tudni, hogy idő van, jól fogom e csinálni, milyen lesz a baba satöbbi satöbbi... Már a létező összes irodalmat elolvastam, kikérdeztem a már gyerekes családtagokat, barátokat, ismerősöket, de hát csak nem tudok felkészülni úgy rá, mint anno a vizsgákra. Pedig milyen jó is lenne, ha az ember csak egy kicsit is tudná, hogy mire számíthat, és nem csak találgatna. De persze pont ez a kiszámíthatatlanság, az ismeretlen teszi a legszebbé. 

Az utóbbi egy hétben már persze volt egy-két vakriasztásom, de nekem nagyon úgy tűnik, hogy nem akarja elkapkodni a kisbaba, hogy a jó kis meleg otthonát felváltsa valami számára is újra, idegenre. Habár őszintén szólva jól teszi, minél később jön a világra, annál jobb neki. Ott, az anyaméhben még minden őszinte és tiszta, és ennél szebb dolga úgy gondolom, hogy senkinek sincs.

Szóval addig is csak izgulok és folytatom ezt az őrült várakozást, természetesen úgy, hogy még kihasználom az utolsó "szabad" perceimet amennyire csak tudom. :) 

Legyen gyönyörű napotok! 

Helga

A pozitív és a negatív csatái

Sokat gondolkodtam azon, miért van az, hogy ha az emberrel jó dolog történik az életben, mások rögtön az ellenérveket, kritikákat, negatívumokat kezdik el sorolni. Lehet, hogy csak ránk magyarokra jellemző ez a pesszimizmus, de miért nem próbálunk meg csak a jó felé figyelni, arra összpontosítani? Én hiszek a vonzás törvényében. Minél jobban csak a pozitív felé törekszünk, csak arra gondolunk, nem görcsölünk rá, akkor összejön. 

Nekem ilyen volt Ausztria is. Csak mentem a fejem után, engedtem, hogy az életembe beáramoljanak a jó dolgok, a jó emberek és tessék, boldog és elégedett vagyok, most élem életem egyik legnagyobb csodáját, ami talán nem lenne, ha nem merem a világot más szemmel nézni, megélni, mint az átlag emberek zöme. Tudom lesznek nehéz időszakok, ki is fogok borulni párszor, azt fogom gondolni, hogy nem vagyok jó anya, hogy nem felelek meg a feladatnak, de akkor ránézek majd arra a kis pici lényre, ami a Szerelmem gyümölcse, és minden újból napossá fog válni. De én hiszem azt, hogy úgy kell élni az életünket, ahogy mi szeretnénk, ahogy nekünk jó, és hogyha a gyerekneveléshez is így állunk hozzá, hogy megyünk a kis fejünk után, akkor minden szép lesz, és boldog lesz Mama, Papa, Baba. 

Ne féljünk megélni az életünket, érzéseinket, mert ettől lesz az egyedi és csodálatos! :) 

Egy kis esti útravaló: 

"A boldogság lelkiállapot, nem pedig cél. Nem szükségszerű, hogy "rátaláljunk a szeretetre" a boldogság előtt. A boldogság abból fakad, ahogy az élet eseményeiről gondolkozol: a dolgok pozitív szemléletéből; annak megértéséből, hogy mi jó, vagy miből lehet tanulni; abból, hogy mindenkiről a legjobbat feltételezed; a fölösleges dolgokon való felülemelkedésből; a bajon és balszerencsén való túllépésből; lelkesítő és magukkal ragadó célok megfogalmazásából; alkotókészséged állandó fejlesztéséből; az élettel való törődésből."

/Stephanie Dowrick/

Helga

Rákontrázunk az ápolatlanságra, avagy hogyan legyünk csini, ápolt mamik kisbaba mellett?

Pénteki bejegyzésem az igénytelenség mértékeiről szerencsére nagy olvasóközönségnek örvendett. Ennek ellenére természetesen jöttek olyan posztok is, hogy még könnyen teszem meg az olyan jellegű kijelentéseimet, hogy mindenkinek van maximum 15 perce arra, hogy összekapja magát, és igényes, ápolt legyen, mert még nincs itt a babám, de én akkor is azt gondolom, hogy ez csakis rajtunk múlik. Az a legkönnyebb, hogy azokat támadják, akik próbálnak magukért is tenni, és ezzel saját maguknak gyártják az újabb kifogásokat, arra hogy miért néznek ki úgy, ahogy kinéznek. Természetesen én sem azt mondom, hogy kisestélyiben és top sminkben kell otthon pompáznunk, de a 10-szer leböfizett apu kinyúlt pólója helyett mindenki talál szerintem otthon egy normális trikót, amit magára kaphat, és akkor már egy fokkal jobban néz ki. Mindenesetre nem akarok ismét belefolyni az igényesség kontra igénytelenség témakörébe, de itt van pár tipp, amivel szebbé jobbá tehetitek a napotokat függetlenül attól, hogy ott e már a gyerkőc mellettetek, csak most érkezik, vagy egyáltalán még tervben sincs. Minden nőnek kijár egy kis kényeztetés! :) <3 

És egyébként is, ne csak sajnálkozzunk, hogy hogyan nézünk ki, hanem szedjük össze magunkat és tegyünk is valamit magunkért! 

Zuhanyozás alatti tippek: 

Fürdés előtt már készítsük a tusfürdő mellé a testradírt, vagy arcradírt, így a zuhanyzással össze tudjuk kötni a bőrünk felfrissítését is. A bőrradírozás heti egyszer ajánlatos. Utána kenjük be magunkat olajjal, vagy testápolóval. Arcunkra a hatás fokozása érdekében felkenhetünk egy jó kis maszkot (nekem a most jól bevált maszkom az Alvandini Hidratáló arcmaszk hiarulonsavval és kaviárral), melyet a hatóidő letelte után meleg vízzel leöblítünk, majd  nappali krémmel bekenjünk. 

Hajtippek 5 perc alatt: 

1. Fésülködj meg! 

2. Ha unod már a lófarkat, pár tipp egy expressz csini hajhoz:

Hajpánt: fogd össze copfba a hajad, utána egyszerűen tekerd fel és a végét rejtsd el a copf tövénél. Végül tedd fel a hajpántot. Vagány hajráfokat, pántokat például a H&M-ben pár száz forintért beszerezhettek.

3. A „félig fent-félig lent” stílusú haj. Ha megemeljük az oldalsó ívét, és a fülünk vonalától magasabbra tűzzük, akkor azzal egyúttal optikailag magasítjuk a pofacsontjainkat. Ha még van két percünk, akkor hajvasalóval vagy hajsütővassal hullámosíthatjuk vagy egyenesíthetjük még a végeket. 

Sminktippek 5 perc alatt:

5 perc alatt is frissebbé tehetjük arcunkat, méghozzá úgy hogy tulajdonképpen nem is kell hozzá semmi extra sminkfelszerelés. 

1. Az első legfontosabb, hogy egy kis színt adjunk a bőrünknek. Mivel nincs időnk top sminket készíteni, így én ajánlom az egyszerű BB Creme-t (Garnier, Body Shop), ami tulajdonképpen színezett arckrém. Ha az nincs otthon, a sima nappali krémünkbe tegyünk egy kis alapozót és azt kenjük fel. 

2. Második lépés egy kis pirosító a járomcsontra. 

3. Ha nincs kedvünk a szemünkkel babrálni akkor egy kis hab állagú fényes szemhéjport tegyünk fel a szemhéjunkra (Maybelline), majd a szempillaspirálunkkal színezzük be a pilláinkat. 

Narancsbőr ellen napi tíz perc: 

1. mosdókesztyűs fürdés

• Tegyük a lábunkat úgy, hogy derékszöget képezzen a térdhajlatunk.
• A zuhanyrózsa használatával melegítsük fel bőrünket közepes víznyomást alkalmazva (hőfok se nem túl forró, se nem túl hideg ne legyen). A vízsugarat közelítjük majd távolítjuk.
• A kesztyű puha felével a szívünk felé irányuló mozgással egyenletesen szétoszlatjuk a tusfürdőt a problémás bőrfelületen. Ezt követően nagy vízsugárral körkörös mozdulatokkal, a kesztyű érdes felével átdörzsöljük magunkat.
• Legvégül hideg meleg váltózuhannyal elősegítjük a pórusok összehúzódását. 

Tipp: vehetünk speciális masszírozógolyókkal ellátott tusfürdőt is, ami fokozza a hatást. 

2. masszázs

• Először is bemelegítjük a bőrt és a hajszálereket, úgy hogy alaposan átgyúrjuk a bőrünket.
• Másodszorra az ujjbegyeinket erősen a bőrünkbe nyomva, a szívünk irányában tovább masszírozunk. Mindig csak egy irányba végezzük a mozgást. Érdemes valamilyen olajat, testápolót, narancsbőr elleni krémet használni.
• Utolsó lépésként egy gyors, körkörös mozdulatú masszázzsal átdörzsöljük a bőrünket

További tippeket posztolok majd még Nektek, addig is remélem kedvet kaptatok egy kis házi wellness-hez, és már ma kipróbáljátok! 

Kellemes délután mindenkinek! 

Helga

(fotó: Pinterest)

Hát már nem adunk magunkra? Az igénytelenség tetőfoka és a várva várt kórházi vizsgálat.

Ma reggel 8-kor már a kórházban ültem és vártam a soromat. A nagy várakozás közepette termesztésen jól megnéztem, hogy kik is ülnek körülöttem, kik azok, akikkel körülbelül egy időben fogunk szülni.

Hát kedveseim, elnézve a kismamák igenytelenségét, komolyan mondom nektek, hogy ezt azért már nem lehetett szó nélkül hagyni. Az rendben van,  hogy nem mindenki rendelkezik szuper genetikai adottságokkal, hízékonyabb, a bőrét megviseli a más állapot, de hogy ennyire igénytelenek legyenek néhányan, hát az katasztrófa. Ha nem sértenék személyiségi jogokat szívem szerint megosztanék veletek egy képet, amit az egyik hölgyről készítettem. Az még oké, hogy hízott, mondjuk hozzáteszem az körülbelül 40 kg plusznak felel meg és a hasa konkrétan a térdéig lelógott (és nem túlzok! ), de hogy állandóan lógott valami kaja a szájában, a haja fésűt szerintem egy hete nem látott és hát az öltözete is hagyott némi kívánni valót maga után, az azért már botrányos. És Ő csak egy volt a sok közül. Szóval, ha már terhesen néhány nő itt tart, hogy abszolút nem ad magára, akkor utána miért csodálkoznak, hogy a Párjuk már nem úgy tekint rájuk, nem kívánja őket, és netán másfelé kacsingat? És ne mondja nekem senki, hogy csak a tehetősebbek kiváltsága, hogy jól öltözzenek, ápoltak legyenek, mert ez nem igaz. Az igényesség csakis rajtunk múlik. Legyen időnk beállni a zuhany alá,  hajat mosni, fésülködni, normálisan felöltözködni es netán még egy kis sminket is feldobni. Ez mindössze 15 percet vesz igénybe a napunkból és erre mindenkinek van ideje, ha van gyereke, ha nincs. És ezt magunk miatt tegyük meg. Én szeretném ha a gyerekem büszke lenne rám, és nem szégyenkezne azon, hogy milyen topis anyukája van. Nekem is mindig jó érzés volt Anyukámra nézni, hogy milyen csinos és büszkélkedni, amikor megdícsérték. 

Az öltözködésre visszatérve hozzátenném, hogy én sem vásároltam magam halálra a kismama butikokban, mert egyrészt feleslegesnek tartottam, hogy aztán soha többet ne vegyem fel azokat, másrészt pedig inkább a régi ruháimat próbáltam valami ötletességgel, praktikával feldobni. Persze beszereztem alap darabokat, de ezeket jól lehet kombinálni a már meglévő ruháinkkal. Ilyen hasznos darab a leggings és a hosszú sima trikó, amit minden alá fel tudunk venni és nem látszik a megnőtt fenekünk.  Ez a két darab összesen körülbelül 15 euro, azaz 5000 forint, tehát nem nagy befektetés.

Összegezve, tudom néhányan azzal takaróznak, hogy a gyerek mellett nincs idejük magukra, de azért zuhanyozni és tiszta ruhát felvenni nem hiszem, hogy akkora nagy erőfeszítés lenne.

Szerintem a véleményemmel nem vagyok egyedül. :)

Mindezek mellett természetesen megvizsgáltak, hál Istennek minden rendben. :) Ami furcsa volt, hogy Ctg-t nem csináltak csak ultrahagot, amin nézték a pici szívhangját, belsőszerveit és mivel minden eredmény jó volt, így jöhettem is haza. Rákérdeztem, hogy mit kell vinnem a kórházba, mert az otthoni lista nem éppen valami rövid. A doktornő először nem értette a kérdést, a válasz kábé annyi volt, hogy ha át szeretnék utána öltözni akkor egy pizsit azért vigyek, meg fogkefét. :) Vicces, otthon tényleg még az utolsó wc papírt is viheted magadnak, itt meg nem tudják, hogy miről beszélsz. :)

Mindenesetre ha 26-ig magától nem akar jönni a bébi akkor kell csak visszamennem. Addig is minden jót kívántak, meg hogy használjam ki az utolsó perceket a pihenésre.

Kellemes hétvégét Nektek! És ha megfogadtok egy jó tanácsot, csináljatok egy kis otthoni wellness napot magatoknak! :) Jót tesz. Nem csak a testeteknek, hanem a lelketeknek is.

/Fotó: google; bal oldali képek az ellenpéldák, a jobb oldaliak pedig a jó példák/

Helga

#20

Ezennel hivatalosan is a 38. terhességi hétben vagyok, azaz összesen elviekben 20 napom van hátra. Ezen a héten csinálják az első kötelező CTG vizsgálatot is, amire holnap kerül sor a kórházban. Már nagyon izgulok, kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz. Na jó, azért valamennyi fogalmam van róla, hiszen karácsony előtt amikor beteg lettem csináltak nekem ilyet az ambulancián, de azért ez most más. Ez már tényleg a finish-t jelzi. :) 

Mindenesetre holnap remélem nagyjából el is mondják nekem, hogy Ausztriában, hogyan is zajlik a szülés, a kórházban tartózkodás, van e itt valami felkészítés satöbbi. Barátnőm mesélte, aki egy hónappal "fiatalabb" kismama, azaz áprilisra van kiírva, hogy otthon neki komplett szülésfelkészítő terápiát állított össze a szülésznő. Homeopátiás termékeket és málnalevél teát javasoltak neki fogyasztásra, ami segít a szülésnél. Érdekes, én ilyenről még nem is hallottam, pedig sokan szültek már a környezetemben. De örülök, hogy azért Magyarországon is vannak még lelkes, segítőkész orvosok, szülésznők, akik nem csak a pénztárcádat nézik, hanem Téged, mint emberi lényt. :) 

Szóval holnap megírom Nektek, hogy mi volt. Annyi biztos, hogy erre a folyamatos sav problémámra jó lenne, ha már mondanának valamit, mert már megint 2 napja nem alszom, csak körülbelül ülő pozícióban és hát őszintén szólva nem túl kényelmes. Tegnap éjjel is kijött minden belőlem, utána meg körülbelül fél óránként fenn voltam és állandóan a szoptatós párnát igazgattam a fejem alatt, hogy az úgy álljon, hogy 90 fokos szöget zárjon be. Komolyan most már nagyon szeretnék túl lenni mindenen, ezek az utolsó napok már tényleg őrjítőek. 

Holnap jelentkezem! ;) 

Utóirat: már 110 cm a haskörfogatom. Ahhhh! Nagyon nagy! 

Helga

Egy kis gasztro :)

Már a reggeli horoszkópom megírta, hogy ma felettébb édesség hiányban fogok szenvedni. És valóban, az egy heti süti utáni vágyakozásom mai nappal tetőzött ( na jó, tudom, ne takarózzak a horoszkóppal, hogy ölni tudnék egy kis csokiért :) ). Mindenesetre délutánig bírtam. Utána aztán úgy döntöttem, hogy most már nem érdekel,hogy még egy kiló feljön-e vagy sem, akkor is eszem ma valami jó kis édeset. :) Kábé 20 nap múlva aztán úgyis kezdhetem Norbi és Réka étkezési tanácsait követni ha nem akarok százkilós maradni. :) És egyébként is a kis drága babám is hálásan kalimpál a hasamban ha egy pici édességgel kényeztetem.

De tudjátok mit? Nem is magyarázkodom. :)

Szóval Nigella brownie-ja lett a mai nyertes egy kis csokiöntettel megspékelve. ♥

Nigella féle brownie:

190 g vaj

190 g étcsokoládé

1 vanília rúd vagy én vaníliás cukrot raktam bele

3 db tojás

250 g cukor

115 g liszt

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra, béleljünk ki egy kisebb tepsit sütőpapírral. A vajat és az összetördelt csokit vízgőz fölött olvasszuk össze, majd hűtsük ki. Egy tálban keverjük ki tojást, a vaníliaaromát és a cukrot, legyen jó habos. Egy másik tálba mérjük ki a lisztet, és keverjük hozzá a sót. Ha a csokis massza lehűlt, keverjük hozzá a tojásos-cukros masszát, míg egyneművé válik, majd adjuk hozzá a lisztet – és ha szeretnéd, a diót is. Kanalazzuk a tepsibe. Kb. 25 percig süssük.

Akinek van kedve próbálja ki. Mindennel együtt kb 35 perc alatt megvan.

Jó étvágyat hozzá! :)

Helga

Ui: fél órával a süti elkészülte után hozzátenném a fele már hiányzik. És nem egyedül ettem meg. :) 

A szombat reggel varázsa

Gyerekkoromban a szombat reggelek általában azzal kezdődtek, hogy Anyukámmal nyakunkba vettük a várost, végigjártuk a helyi piacot, jól bevásároltunk sajtos-tejfölös lángosból, majd vittük haza Apunak és az Öcsémnek. Emlékszem sosem tudtam egy egészet megenni, mert annyira laktató volt a jó sok sajttal, tejföllel és persze az olajjal. :) De az illata mennyei volt. :) 

Ma reggel ezen merengve, gondoltam, leugrom egy kicsit sétálni és felfedezni a helyi piacot. Hát, ha nem hirdette volna nagy bőszen egy tábla, hogy Wochenmarkt, nem tűnt volna fel, hogy éppen ott járok. Azt gondoltam itt is emberek tömkelege, nagy nyüzsgés lesz, tele mindenféle jó kis osztrák bio zöldségekkel, húsokkal, sajtokkal, erre találtam körülbelül négy darab bódét. Oké, az igaz, a négy lefedte az egész általam áhított kínálatot, de kérem szépen egy ekkora városban azért elkélne egy jó kis igazi piac, ahova lemegy az ember, ha nem is vásárolni, akkor sétálni egyet, összefutni a szomszédokkal, helyiekkel, beszélgetni egy kicsit, feldobni a kisvárosi életet. Nem hiszem, hogy ez csak nálunk, Magyarországon lenne szokás, hiszen Bécs is tele jobbnál jobb piacokkal. Ott van példának okáért az egyik leghíresebb, a Naschmarkt. Na oda egy igazi gourmet, ha nem akarja a havi fizetését elkölteni, akkor csak annyi pénzzel menjen, amennyit nem sajnál. Ott a különlegesnél különlegesebb fűszereket, halakat, sajtokat, gyümölcsöket egyszóval mindent megtalál az ember. Kár, hogy itt, kicsivel távolabb a centrumtól nincs ilyen. 

De sebaj sétáltam legalább egy jót. :) Átmozgattam elnehezedett testemet, és ez most nagyon jót tett a hátamnak, lábamnak, mindenemnek. Ajánlani tudom csak minden kismamának, még ha úgy érzitek is, hogy képtelenek vagytok akárhogy is megmozdulni, akkor is menjetek és csavarogjatok egy kicsit, nem csak a testeteknek, de a lelketeknek is üdítően fog hatni. :) 

Helga